Tyereskovát jó ideig valószínűleg azért nem követte több nő, mert tengeribeteg lett a világűrben, olyannyira, hogy még fotózni sem tudott. Az alábbiakban részletet közlünk Deke Slayton "DEKE!" című könyvéből, amit ezen a blogon fordítunk magyarra; Deke a hatvanas évek elején lett az asztronauták főnöke:
"Gordo parádés ünneplése alig ért véget, és az oroszok június 14-én máris földkörüli pályára állították a Vosztok-5-öst, Valerij Bikovszkijjal a fedélzetén. 1962 augusztusa, a két Vosztok egyidejű repülése óta feszülten vártuk, mi történik majd. Arra számítottunk, hogy amennyiben az oroszok képesek voltak egy napon belül két űrhajót is felküldeni, akkor nem kell sokat várni a dokkolásra sem. Ha erre sor kerül, az egyben azt is jelenti, hogy már nagyon jó úton járnak ahhoz, hogy le tudjanak szállni a Holdra. Az újságok arról írtak, hogy „valami nagy dolog” történik majd.
Eltelt június 15-e, Bikovszkij ugyanúgy keringett a Föld körül, ahogy Tyitov, Nyikolajev és Popovics is tette, ami ugyan nem volt megmosolyogtató teljesítmény, de nem is volt annyira különleges sem. Majd június 16-án útnak indították a Vosztok-6-ot, egy női kozmonautával, Valentina Tyereskovával a fedélzetén.
Ez óriási érdeklődést váltott ki. Három napot töltött odafenn, ami a legtöbb emberrel feledtette azt a tényt, hogy Bikovszkij öt napig volt földkörüli pályán. Űrrandevúra nem került sor. Kezdtük azt hinni, hogy a Vosztok képtelen manőverezni, ami azt jelenti, hogy talán az oroszok nem is járnak annyival előttünk, mint azt korábban gondoltuk.
Tyereskova repülése újra felszította a női asztronautákkal kapcsolatos vitát. Valószínűleg sokaknak nem egyszerű visszaemlékezni már erre a korra: az 1950-es években egyetlen nő sem vett részt katonai célú műveleti repülésekben. A II. világháborúban sok nő repült: a gyárakból a repülőterekre vitték a gépeket: ilyesmiket csináltak. Ment is nekik, de egyikük sem vehetett részt éles bevetéseken, vagy mehetett a berepülő pilóta iskolába, így formailag semelyikükből nem lehetett asztronauta.
Ez azonban nem akadályozta meg őket abban, hogy ne is próbálkozzanak a dologgal. 1960. februárjában Jerrie Cobb pilótanő elvégezte – és sikerrel teljesítette – azokat az orvosi vizsgálatokat, amiken mi is átestünk. Tette ezt Jackie Cochran támogatásával, aki a kor másik híres női pilótája volt, ráadásul Chuck Yeager jóbarátja. Egy évvel később már egy egész női szakasz ment a Lovelace Klinikára. Úgy tudom, hogy egy kongresszusi bizottság is meghallgatta őket – Jane Hart, a pilótanők egyike ugyanis Philip Hart michigani szenátornak volt a felesége. További vizsgálatokat is terveztek, ezekre azonban sosem került sor.
Bárhogy is volt, Tyereskova repülése igen nagy port vert fel, főképp mivel az oroszok színtiszta politikai tőkét kovácsoltak belőle. A tény, hogy Tyereskova az űrben volt, ékesen bizonyítja, hogy az orosz nők egyenlőek a férfiakkal, és a szovjet társadalom fejlettebb a mienknél. Meg ilyenek.
Később kiderült, hogy Szergej Koroljov főkonstruktőrnél Nyikolaj Kamanyin, a kozmonauták kiképzéséért felelős tábornok erőltette a dolgot, és ő adta el az ötletet Hruscsovnak is. Koroljov azonban nem volt megelégedve Tyereskova teljesítményével. Szerintem ő is tengeribeteg lett, akárcsak Tyitov, és nem tudta elvégezni a rábízott kísérleteket – ezek többsége fényképezést jelentett.
Akkoriban volt egy csoport, ami öt női kozmonautából állt. Alapvetően sport-ejtőernyősök voltak, habár egyiküket kiképezték repülésre is. Az előzetes tervek szerint közülük páran az 1960-as években részt vettek volna egy-egy űrrepülésen, de ebből aztán nem lett semmi sem. A csoportot végül 1969-ben oszlatták fel, bár senki semmit nem nyilatkozott ezzel kapcsolatban. Az oroszok – minden felsőbbrendűségük ellenére – a következő tizenkilenc évben nem küldtek egyetlen nőt sem a világűrbe – addigra viszont már a NASA is készen állt arra, hogy női asztronautákat is beválogasson az első űrsikló-küldetések legénységébe."
Támogasd legalább egy lájkkal a Google által szponzorált Lunar X PRIZE verseny egyetlen magyar csapatát! Már csak 22 másik - köztük jó pár amerikai - csapattal állnak versenyben. Rájuk fér a bátorítás!
